Nagyon kellett valami kenyérféle, már régen fogytunk ennyire ki a kenyérből. Volt is kedvem hozzá, meg nem is, fáztam is meg nem is, édeset is ettem volna, meg sósat is.
Aztán rátaláltam Limaránál a turbókifli receptjére. Nálam nem lett annyira turbó, mert négyféle töltelékkel töltöttem, de egyfélével valóban az.
A tészta mennyiségét meghagytam, és kísérletezni támadt kedvem. Amíg kelt, elkészítettema sós tölteléket és kigondoltam a többit.
A megkelt tésztát 4 felé osztottam, és a következő töltelékek mentek bele:
Sósak:
1., Limara sós változata, csak kis mennyiségben, 3 dkg vaj, és 1/4 teáskanűl só lett kikeverve.
2., 3 dkg olvasztott vajjal megkentem a kinyújtott tésztakörömet, és megszórtam reszelt sajttal. kb. az is 3 dkg lehetett, mert elég karakteres sajtunk volt itthon.
Édesek:
2., Csokis-narancsos: 3 dkg olvasztott vaj, 2 teáskanál jó minőségű cukrozott kakópor (nálunk nem nagyon lehet ilyet kapni, a sógórnőm szokta hozni Fro-ból), 1 teáskanál reszelt narancshéj. Összekutyuljuk, és megkenjük vele a tésztát.
3., Anyukám házi ribizlilekvárja
A tészta receptje, elkészítése, formázása Limaránál!
Az édes töltelékkel betöltöttek, lehet, hogy borzalmasak lesznek, mert a sós változat tésztáját csináltam, de erre csak most jöttem rá. Mennek mindjárt a sütőbe, és majd kiderül. Mondjuk a nyers tészta nem lett nagyon sós, de akkor is.
Tapasztalatok:
Először is, nem lett sós. Másodszor. Annyira részoktam, hogy mindent kicsiben csinálok, mármint nem mennyiségben, hanem méretben, hogy ez a négyfelé osztás nagyon kicsi lett. A töltött-kelt dolgok sajnos sütés közben így nagyon szétkelnek és kifolyik belőlük a töltelék.
Kétfelé osztva viszont nagyon nagy a péksütemények mérete még a gyerekeimnek. ezért legközelebb kipróbálom a három részre osztást.
Lekváros az nem lett jó, szerintem csk én fogom enni.
A sós az tökéletes!
A csokis-narancsos nagyon finom, de több töltelékkelés ez érvényes a sajtosra is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése