2011. július 14., csütörtök

Házijoghurt második, egyben sikeres próbálkozás

Az előző sikertelen próbálkozás után, tovább keresgéltem a neten, és találtam egy blogot, ahol nagyszerű tanácsokat adtak a lányok a joghurt- és kefírkészítéshez. De most maradjunk csak a joghurtnál. Néhány kérdés-felelet váltás után, tegnap délután újrapróbálkoztam.

Felforraltam kb. 1,2 - 1,5 liter tejet, majd hagytam annyira kihűlni, hogy az ujjamat már bele bírjam dugni. :-)

Átöntöttem egy lezárható tetejű üvegedénybe, majd ezután belekevertem 3 ek. élőflórás natúrjoghurtot (special a D betűset), és dunsztban hagytam lassan kihűlni, kb. 7-8 órán keresztül.

Mikor lejárt az idő, kibontottam, és sűrű csodát találtam a tálban. Megkóstoltam, és még így is, hogy nem volt behűtve nagyon finom volt. Ment persze éjszakára a hűtőbe és nem akarok szerénytelen lenni, de írtó büszke voltam magamra. Gondoltam majd másnap szépen kanalazok egy pohárba, fotózom és teszem a blogra. Meg kipróbáljuk a görögdinnyéset, az tavaly késztermékként nagyon bejött. Na de ember tervez...

Reggel kérdi a férjem, ehető-e a joghurt, mondom persze, és vártam a hatást. Mondogatta is, hogy nagyon finom. Azt persze nem figyeltem mennyit eszik, mert a gyerekekkel voltam elfoglalva.

Mielőtt ment dolgozni, kérdem, tegyek-e be neki belőle? Erre azt mondja, hogy nem tudok, mert megette. Nem is akartam elhinni... és tényleg csak annyit hagyott, amiből a következő adagot elkészíthetem. Talán egy fotócskányira elég lesz.

2011. szept. 5-i kiegészítés:

Aki kedveli a görögjohurtot, az próbálja ki azzal is, csodafinom, a legfinomabb a világon. Sűrű és krémes, és szelídebb az íze mint a többinek, bár azok is nagyon finomak. Viszont aki csak a gyümölcsjoghurtot ette meb eddig, az natórban is megszereti, vagy egy kiskanálnyi mézzel ízesítve. Mi szinte csak ezt esszük egy ideje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése